A Nézőpont Intézet Médiaműhelyét Mráz Ágoston Sámuel, az Intézet igazgatója mutatta be a budapesti Duna Palotában tartott szerdai rendezvényen. A műhelyről elmondta, hogy a magyar médiapiac helyzetének felmérése és elemzése mellett az is a feladata, hogy figyelje Magyarország médiaképét a külföldi sajtóban. Ez volt a témája első projektjüknek, amelynek eredményeit Antal Zsolt, a Médiaműhely vezetője ismertette.
Antal szerint „hét, Magyarország számára meghatározó ország” (USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria, Svájc, Oroszország) összesen negyven sajtóorgánumát választották ki, ezek mintegy 3700, Magyarországgal foglalkozó cikkét vetették vizsgálat alá. Antal azon kérdésünkre, hogy milyen módszertani elvek szerint történt ezek kiválasztása, elmondta, hogy a „releváns” orgánumokat szemlézték, így lehetséges, hogy hét orosz orgánum mellett csak öt amerikait, illetve két svájcit vizsgáltak.
A tavalyi esztendőben „rendkívül intenzív” médiafigyelem kísérte Magyarországot; Antal Zsolt szerint valamivel nagyobb is, mint amekkora helye kellene legyen az országnak a nemzetközi médiapalettán. A legtöbbet az amerikai média írt Magyarországról 2012-ben (840 cikket), míg a második és harmadik legérdeklődőbb a német és a brit sajtó volt. A legnagyobb súllyal a Bloomberg és Reuters hírügynökségek rendelkeztek: utóbbi inkább a politikai vonatkozású híreket hozta; míg előbbi mélyebb szinten volt kíváncsi a magyar gazdasági folyamatokra, így a statisztikai elemzéseket is tartalmazó cikkeik pozitívabb hangvételűek lettek.
A cikkek polaritása nem alakult kedvezően a tavalyi esztendőben: a Magyarországról szóló hírek 46,5 százaléka negatív, 47,7 százaléka semleges, míg mindössze 5,8 százaléka volt pozitív kicsengésű. Ugyanakkor Antal Zsolt elmondása szerint az ország nemzetközi összképe konszolidálódik: az év elején a negatív cikkek aránya 57,1 százalék volt, majd ez fokozatosan csökkenni kezdett. Szeptemberben a Safarov-ügy miatt ismét megugrott ez az érték, majd visszaállt a csökkenő görbére, így év végén már a külföldi hírek kevesebb mint egyharmada, 30,2 százaléka volt negatív hangvételű.